Úgy tisztességes, ha az emberfia új helyre költözik, sőt az új helyen szeretne egy hosszú távon jól működő és megbízható vállalkozást létrehozni, akkor bemutatkozik, hogy a környezetében élők egy kicsit megismerjék a múltját. Így teszek hát én is.
Majzik Mihály, PARÁDIKUM
A számítástechnikával 1992-ben találkoztam, amikor megkaptam életem első számítógépét, egy Commodore 64-et. 1995-ben pedig egy AMD 486DX4-es PC került hozzám. A számítástechnikát az öreg barátomtól, Gyuri bácsitól tanultam, aki egy életre belém ültette a következő fontos mondatot:
„MISI! MINDEN GÉPET ÚGY ÉPÍTS MEG,
MINTHA MAGADNAK CSINÁLNÁD!”
Ő indított el ezen a pályán, és bár már nincs közöttünk,
a szívemben örökre egy nagy legenda marad.
Feljebb már olvashattad a kis szösszenetet rólam, amit azzal egészítenék ki, hogy 17 éves korom óta (1998) foglalkozom a számítástechnikai kiskereskedelemmel és az asztali számítógépek, laptopok szervizével, így ez a világ „viszonylag” közel áll hozzám. 😀 Mondjuk azt nem mondom, hogy az újdonságok után nem kell kapkodnom a fejemet, de hála Istennek eddig azért mindig felül tudtam kerekedni az adott problémákon.
Budapesten születtem, így sokak számára érthetetlen, hogy mit keresek a Mátrában, igaz? A választ igazából két részre bontanám. Az első az egészségem, – Idézve: Hadházi László, humoristát – mivel elmúltam 40 éves, sajnos már nem vagyok garanciális. 🙂 Egyébként azon mosolyogtam mindig, amikor a háziorvosom azt mondogatta, hogy: ÉLETMÓDVÁLTÁS! – Költözzek el a nagy Budapestről! Megtettem, egyenesen Parádfürdőig futottam! A második oka, hogy szeretnék a jövőben egy sokkal nyugodtabb életet élni egy olyan helyen… Tudjátok: egy messzi-messzi galaxisban! Budapest nagyon felgyorsult, mindenki rohan – köztünk szólva én is -, mintha elfogyna az ideje. Na ebből lett elegünk Bogival.
Hogy mit csináltam a PARÁDIKUM PC előtt? Nagyon egyszerű, ugyanezt. 2015 -ben útjára indítottam a PCBUTIK.eu – Számítástechnikai üzletet és szervizt, ami a mai napig működik Budapesten, igaz nélkülem, hiszen pontosan 10 év sikeres működés és fejlődés után átadtam (2025. Szeptember 1-től) a stafétabotot, hogy más vigye tovább a harmadik „gyerekemet”. Miért harmadik? Jöhet a válasz: Van egy délceg nagy fiam, aki – 15 és fél évesen – olyan magas, mint én, valamint 2019 -ben született meg a cserfes kislányom, aki most kezdte az általános iskola első osztályát. Igen, Ő Liliróza, a LiLiRose számítógépek névadója.
Az igazat megvallva hálás vagyok, hogy itt lehetek, de majd jöttök és akkor bővebben egy finom kávé mellett megismertek…
Addig is a PARÁDIKUM legyen veletek! 😉
Köszönöm, hogy elolvastad
Misi
